ImmunoVet Pets Immunerősítő Rágótabletta Kisemlősöknek 100db

Az Immunovet bizonyítottan jótékony hatással bír társállataink általános állapotára

Egy 2018-ban végzett felmérés szerint az Immunovet fokozza társállatok súlygyarapodását, valamint javítja szőrzetük minőségét és egészségi állapotukat.

8 hetes etetés során összesen 60 kutyán és macskán vizsgálták az Immunovet hatásait egy 2018-as kérdőíves felmérésben. A vizsgálatban részt vevő tulajdonosoknak hetente kellett feljegyezni a következő paramétereket: állatuk testsúlya és étvágya, szőrzetének minősége, viselkedésében vagy (betegek esetén) tüneteiben bekövetkezett változás, valamint az esetleges mellékhatásokat.

A vizsgálat 8 hete alatt a kutyák átlagosan testsúlyuk 4%-ával gyarapodtak, amely arány macskáknál 6% volt. Mindkét fajnál átlagosan 2 ponttal javult az állatok étvágya: 1 és 5 közötti skálán 2-ről 4-re, ami fokozott étvágyat jelölt. Hasonló eredményt mutatott az állatok szőrzete is: átlagosan 2 pontot javult mindkét fajnál (3-ról 5-re, ami a maximális pontszám). A leggyakoribb viselkedésben bekövetkezett változás az aktivitás fokozódása volt, amelyet az állatok több mint felénél észleltek a tulajdonosok. Számos állatnál enyhült korábban fennálló szőrhullás, viszketés vagy fülgyulladás. Az állatok mindössze 6%-ánál tapasztaltak enyhe emésztőszervi rendellenességeket (hányás, hasmenés) a kezelés ideje alatt, 94%-nál azonban semmilyen mellékhatás nem jelentkezett.

A tapasztalt változások hátterében az Immunovet összetett működése áll, amely antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antibakteriális és immunerősítő hatást foglal magába. Nagyon hasonló eredményeket mutattak a korábban, gazdasági haszonállatokban végzett vizsgálatok is. A tapasztalatok alapján az Immunovet biztonságosan használható társállataink általános állapotának javítására.

Forrás:

Kishen Parekh, 2018: The Effects of Fermented Wheat Germ Extract on the Condition and General Status in Companion Animals. Thesis. Állatorvostudományi Egyetem, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék.

Az Immunovet immunstimuláns hatása

Az Immunovet egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy serkenteni tudja az immunrendszer működését, ezáltal ellenállóbba téve állatainkat a megbetegedésekkel szemben.

Ezen hatást támasztják alá a vizsgálatok, amelyekben az Immunovet kísérleti körülmények között csökkentette különböző kórokozók terjedését mesterségesen fertőzött állatokban (1,2).

Ezen felül haszonállatokban több kutatásban tesztelték az Immunovettel kezelt egyedek immunválaszát, valamint a vakcinázások hatékonyságát Immunovettel etetett csoportokban, és minden esetben jobb immunműködést tapasztaltak a készítmény hatására (3-5).

Az Immunovet ellensúlyozni tudta továbbá a T-2 mikotoxin immunszuppresszáns hatását (6). Minden vizsgált állatfajban (baromfi, sertés, nyúl, ló, szarvasmarha) leírták azt is, hogy Immunovet etetés hatására kevesebb volt a megbetegedések és elhullások száma az állományokban (3, 7-10).

Források

1. Stipkovits L, Lapis K és mtsai, 2004: Testing the efficacy of fermented wheat germ extract against Mycoplasma gallisepticum infection of chickens. Poultry Science. 83. 1844-1848.

2. Jerzsele Á, Somogyi Z és mtsai, 2019: A fermentált búzacsíra-kivonat hatása brojlercsirkék mesterséges Salmonella Typhimurium fertőzésére. Magyar Állatorvosok Lapja. 142. 77-85.
3. Bajcsy E (Bábolna Tetra Kft.), 2003: Fermentált búzacsíra (FWGE = Immunovet-HBM) kivonat teljesítmény-javító és immunválasz-serkentő hatásának vizsgálata tojóhibrid szülőpár állományon.
4. Brydl E (SZIE-ÁOTK), 2005: Kutatási jelentés az Immunovet-HBM-nek a tejhasznú tehenek egészségi állapotára, immunaktivitására és a tőgy egészségi állapotára gyakorolt hatásának megállapítására vonatkozó vizsgálatokról.
5. Rafai P (SZIE-ÁOTK), 2003: Jelentés az Immunovet-HBM növendék sertések immunrendszerére, néhány anyagforgalmi paraméterére, valamint a szervezet szabadgyök elleni védelmi rendszerére gyakorolt hatásának vizsgálatáról.
6. Kovács M (KE-ÁTK), 2006 és 2007: Az Immunovet-HBM (fermentált búzacsíra) természetes alapanyagú hozamfokozó szer immunválaszt befolyásoló hatásának vizsgálata sertésben.
7. SZIE-ÁOTK, 2002: Összefoglaló jelentés az Immunovet-HBM kiegészítő takarmány hízósertések teljesítményére gyakorolt hatásáról – nagyüzemi telepeken gyűjtött adatok alapján.
8. Kósa E, Jakab L, Szakács Á, Csutorás I (SZIE-ÁOTK), 2003: Az Immunovet-HBM kiegészítő takarmány hatása hízónyulak termelésére.
9. Kovács Gy, 2005: Immunovet-HBM etetési kísérlet a rádiházi Kabala kft. és a gánti Herczog és Fiai ktf. ménesében.
10. Móra Zs, Király P (SZIE-ÁOTK), 2007: Az Immunovet-HBM programszerű etetésének hatása a borjak egészségi állapotára és súlygyarapodására.

Immunovettel a fertőzések ellen

Az Immunovet több vizsgálatban bizonyította hatékonyságát fertőző betegségek megelőzésében.

Háziállatainkat életük során számos fertőző kórokozó támadhatja meg, ideértve baktériumokat, vírusokat, gombákat, valamint különböző külső- és belső parazitákat (pl. bolhák, tetvek, férgek) is. Enyhébb esetekben az immunrendszer képes leküzdeni ezeket, de súlyosabb fertőzéseknél az állatok gyógyszeres terápiára szorulnak. Az antibiotikumoknak, gomba-, vírus- és parazitaellenes szereknek, valamint a gyulladáscsökkentőknek számos mellékhatása lehet, így a fertőző betegségek kezelésekor ezekkel is számolni kell. A nem megfelelően megválasztott vagy adagolt hatóanyagok súlyos szervi problémákat okozhatnak állatainknak, továbbá jelentősen megnyújthatják a kezelési időt. Emiatt a modern (állat)orvostudomány egyöntetűen a betegségek megelőzését preferálja a kezeléssel szemben.

A fertőző betegségek megelőzésében alapvető jelentőségűek a megfelelő higiéniai viszonyok és az állat immunrendszerének egészséges működése. Az Immunovet, az állatok immunrendszerének támogatásával hozzájárulhat a fertőzések megelőzéséhez. Ilyen jellegű hatásait több klinikai vizsgálatban is igazolták.

Egy 2004-es tanulmányban brojlercsirkék több csoportját Mycoplasma gallisepticum baktériummal fertőzték, majd az egyik csoport antibiotikumos kezelést kapott, egy másikat Immunovettel etettek, a harmadik pedig kezeletlenül maradt. Vizsgálták az állatok fejlődését, a baktérium terjedését a szervezetükben, valamint a kórokozó által kialakított elváltozások súlyosságát. Az Immunovetet fogyasztó madarak minden vizsgált szempontból hasonló eredményt mutattak, mint az antibiotikummal kezeltek: a kezeletlen állatokhoz képest jobb volt a súlygyarapodásuk, kevesebb szervi károsodás alakult ki bennük és kevesebb madár szerveiből vagy véréből lehetett kimutatni a kórokozót. Az Immunovet tehát az antibiotikumhoz hasonlóan mérsékelni tudta a fertőzés terjedését és súlyosságát az állatokban (1).

2018-ban Salmonella Typhimuriummal végeztek hasonló fertőzéses vizsgálatot brojlercsirkékben. A SalmonellaTyphimurium egy világszerte előforduló, hasmenést okozó baktérium, amely állatokat és embereket egyaránt megfertőzhet. A kórokozó a bélsárral terjed, így egy baromfi telepen állatról állatra is könnyen átjut, továbbá nem megfelelő higiénia esetén szennyezheti a tojásokat, vagy vágóhídon az állatok húsát, ami ételmérgezéshez vezethet a fogyasztóban. A vizsgálatban brojlercsirke csoportok néhány egyedét mesterségesen fertőzték SalmonellaTyphimuriummal, majd vizsgálták, hogy 5, 12 és 19 nap múlva hány állat mutatja a betegség tüneteit, azaz hány állatra terjedt át a kórokozó. Az állatok egy része mindeközben Immunovettel kiegészített tápot fogyasztott. Az Immunovettel etetett csoportokban szignifikánsan kevesebb csirke mutatta a Salmonella fertőzés tüneteit, vagyis az Immunovet csökkenteni tudta az állatok közti átfertőződés mértékét (2).

Jelen vizsgálati eredmények alátámasztják, hogy az Immunovet hatékony lehet állataink természetes védekező-képességének erősítésében, ellenállóbbá téve őket ezáltal a fertőző kórokozókkal szemben.

Forrás:

1. Stipkovits L, Lapis K és mtsai, 2004: Testing the efficacy of fermented wheat germ extract against Mycoplasma gallisepticum infection of chickens. Poultry Science. 83. 1844-1848.

2. Jerzsele Á, Somogyi Z és mtsai, 2019: A fermentált búzacsíra-kivonat hatása brojlercsirkék mesterséges SalmonellaTyphimurium fertőzésére. Magyar Állatorvosok Lapja. 142. 77-85.