Tobival semmi ilyen gond nincs. Ő a berni pásztorok végtelen nyugalmával és mackósságával cammog mellettünk laza pórázon, néha tündérien-bambán ránk nézve: „Anyaaaa, figyu! Ide bemehetek?„ 
Az erdőt békében, a többi túrázó zavarása nélkül illik látogatni, akár kutyával, akár kutya nélkül kirándulunk. A fiúk becsületére váljék, soha nem hangoskodtak, egyetlen ugatás nem hangzott el még akkor sem, amikor Szilvásváradon megálltunk a kis elkerített vadaspark előtt és megnézték az őzikéket. Az már más kérdés, hogy Tobit kb fél percig érdekelték csak az erdő négylábú édes kis csodái, ugyanis valaki a hátunk mögött elővett egy szendvicset és Tobi megpróbálta elkunyizni tőle. 
Kezdjük megszokni, hogy újabban soha, sehova nem tudunk úgy elmenni kirándulni, hogy úton-útfélen ne állítanának meg minket és ne dícsérnék meg a fiúkat. Sőt, egyre többször fordul elő, hogy felismerik őket és megkérnek minket: hogy lefotózhassák őket, vagy közös képet szeretnének csinálni velük. Ez történt Szilvásváradon is, és Tatán is. Utóbbi helyen konkrétan az történt, hogy a velünk szemben sétáló berni és a gazdianyuja név szerint szólította meg a fiúkat. Őket eddig csak virtuálisan, a facebook egyik berni pásztoros csoportjából ismertünk. 
Szóval a KutyafüleBolt négylábú gyerekei haladnak a hírnév felé, habár a kirándulásokkal természetesen nem ez a célunk.
Miután egész napos kirándulásra mentünk a fiúkkal, így nem volt kérdés, hogy megéheznek ők is, nemcsak mi. Azt kell mondjam, le a kalappal mindkét vendéglátó egység előtt, ahol Szilvásváradon és Tatán megálltunk enni.
Gyakorló gazdikként kritikusan és árgus szemekkel figyeljük a kutyabarát éttermeket, street food-os helyeket. Mindkét helyen maximálisan segítőkészek voltak, amikor a fiúknak is kértünk ebédet.
Azonban mégis ki szeretném emelni a SPÁJZ TATA vendéglátóegységet. A lányunk ajánlotta a helyet, előttünk már ő is volt itt, igaz kutyusa nem lévén az egyik barátnőjével.
A fiúknak kérésünkre nemcsak hogy külön meleg ételt készítettek az általunk megadott összetevőkkel, (hagyma, fűszer tilos!!) hanem egyszerhasználatos papírtányérokon, felszeletelve az akkor még forró csirkét és lepényt külön-külön fel is szolgálták nekik.
Reméljük egyre több ilyen kutyabarát vendéglő lesz kishazánkban mint ők. Bátran és meleg szívvel ajánljuk nektek őket, ha Tatán és a környéken jártok, akár kutyussal akár négylábú gyerekek nélkül. És nem utolsósorban a lepényük valami isteni finom, az ott dolgozók nagyon kedvesek, segítőkészek, a kerthelyiség berendezéséről már nem is beszélve.
Nap végén a fiúk elfáradva ültek be az autóba, pontosabban annyira el voltak fáradva, hogy Zolinak kellett mindkét fiút beültetni a kocsiba.
Ugyanúgy mint a kétlábú gyerekek: jóllakottan, a nap izgalmaiban kimerülve, végig aludtak hazáig. 
Lejegyezte: Marcsi gazdianyu 2021/10/20